A több országban kialakult súlyos hagymahiány globális élelmiszerválsághoz vezethet, mivel az alapvető élelmiszerek hiányával kapcsolatos problémák felhajtják más zöldségek árát. A TASR a Bloomberg jelentése alapján számol be.

Az emberek számos országban már most is kénytelenek voltak elhagyni a hagymát a receptekből, mert az akut zöldséghiány miatt túlságosan magasak az árak. A hagyma árának emelkedése elsőként a Fülöp-szigeteken érintette az embereket, ami arra késztette az ottani kormányt, hogy vizsgálatot indítson a kartellek ellen.

A Bloomberg jelentése szerint azonban a hagymaárak világszerte még mindig emelkednek, ami tovább fokozza az inflációt. Olyan országok, mint Marokkó, Törökország és Kazahsztán már intézkedéseket hoztak ellátásuk biztosítására.

Az ENSZ és a Világbank szerint a hagymahiány és az azt követő áremelkedés már más gyümölcsök és zöldségek, például a sárgarépa, a paradicsom, a burgonya és az alma árát is befolyásolja, és korlátozza azok elérhetőségét világszerte.

A hagyma a világ összes konyhájának alapanyaga, és az egyik legelterjedtebb zöldség a világon. Évente körülbelül 106 millió tonna hagymát termelnek, ami megegyezik a sárgarépa, a cékla, a chili, a paprika és a fokhagyma együttes termelésével.

A hagyma árának emelkedését számos tényező okozta, a rossz időjárástól kezdve a geopolitikai feszültségekig. A tavalyi pakisztáni katasztrofális árvizek, a közép-ázsiai ellátást károsító fagyok és Oroszország ukrajnai háborúja csak néhány a fő okok közül. Az észak-afrikai hagymatermelőket viszont a súlyos aszály, valamint a vetőmag- és műtrágyaárak emelkedése sújtotta.

Kazahsztánban az emelkedő hagymaárak arra kényszerítették a hatóságokat, hogy felhasználják a stratégiai készleteket és betiltsák a hagyma exportját. Kirgizisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán nemrégiben hasonló lépéseket tett. Még Azerbajdzsán is korlátozta a hagymaértékesítést.

A hagymahiány és a hagyma árának hirtelen emelkedése azért jelent problémát, mert más, tápanyagokban gazdag zöldségek és gyümölcsök árának emelésével akut élelmiszerválságot idézhet elő. Az ENSZ adatai szerint több mint 3 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.

"Nem elég, ha elég kalóriánk van" - figyelmeztetett Cindy Holleman, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének munkatársa. "Az étrend minősége kritikus kapcsolatot jelent az élelmezésbiztonság és a táplálkozás között. A rossz minőségű étrend az alultápláltság különböző formáihoz vezethet" - tette hozzá.

Míg sok kormány hajlandó támogatni a búza- vagy lisztimportot, hogy az embereket boldoggá tegye, a zöldségtermesztők számára korlátozott a támogatás. Ennek eredményeképpen a világ túl sok keményítőtartalmú gabonát, cukrot és növényi olajat termel, többet, mint amennyire táplálkozási szempontból szükség lenne, de a szükséges gyümölcsöknek és zöldségeknek csak körülbelül egyharmadát - mondta Tim Benton, a londoni Chatham House újonnan felmerülő kockázatokkal foglalkozó kutatási igazgatója.

A kenyérhez hasonlóan a hagyma is megmutatta tehát, hogy képes polgári zavargásokat okozni.

"A kulcsfontosságú gabonafélék valóban fontosak a globális élelmezésbiztonság egyfajta szimbolikus működése szempontjából. Sok ország számára azonban más dolgok is fontosak a lakosság boldogságának fenntartása szempontjából. Ez bizonyos értelemben a jéghegy csúcsa" - tette hozzá.

forrás: teraz.sk