"Úgy gondoljuk, hogy ez egy kis mennyiségű ... nem több, mint egy vékony (víz)film a felszínen" - mondta a tudományos tanulmány társszerzÅ‘je, Hsziao-kuang Csin a Kínai Geológiai és Geofizikai Intézet munkatársa.

A dűnék szerkezetének és kémiai összetételének tanulmányozása betekintést nyújthat az elmúlt idÅ‘szak "lehetséges víztevékenységébe" - írta a kínai kutatócsoport a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmányában.

A Csu-zsung járművel sóban gazdag dűnéket vizsgáltak, amelyekben sok repedés és kéreg található, és amelyekben hidratált szulfátok, szilícium-dioxid és ferrihidrit van jelen. Kialakulásukat a tudósok a 400 ezer és 1,4 millió évvel ezelÅ‘tti hó- vagy jégolvadásnak tulajdonítják. Most száraz földterületrÅ‘l van szó.

"Ez egyértelműen új felfedezés (a Mars ezen régiója) számára" - mondta Frederic Schmidt, a Párizsi-Saclay Egyetem bolygókutatója, aki nem vett részt a tanulmányban. Szerinte figyelemre méltó, hogy a dűnék milyen fiatalok.

A Csu-zsung tudományos rover nem észlelt vizet fagy vagy jég formájában a Mars felszínén. Számítógépes szimulációk és más űrmissziók megfigyelései azonban arra utalnak, hogy az év bizonyos idÅ‘szakaiban a bolygón olyan körülmények alakulhatnak ki, amelyek alkalmasak a víz jelenlétére - mondta Qin.

Bármennyire is kevés a víz, fontos lehet a lakható környezetek azonosítása szempontjából - tette hozzá Mary Bourke, a dublini Trinity College Mars geológus szakértÅ‘je.

A hatkerekű Csu-zsung kutatójármű mintegy 240 kilogrammot nyom, és a kínai mitológiában a tűz istenérÅ‘l kapta a nevét. A kínai Tian-wen-1 felfedezÅ‘ misszió részeként 2021. május 15-én landolt a Mars északi részén, az Utopia Planitiában, egy hatalmas, mintegy 3300 kilométer átmérÅ‘jű medencében. Küldetése során mintegy 2 kilométert tett meg, és rengeteg adatot küldött vissza a Földre, mielÅ‘tt hibernációba esett.

Napelemeit most valószínűleg por borítja, ezért nem tud újra működni - mondta Zhang Zhongqiao, a küldetés vezetÅ‘ tervezÅ‘je.

forrás: teraz.sk