2017 márciusában Elon Musk, a Tesla Motors és a Space X vezetője, valamint a munkatársai azt vizsgálták, hogy miképpen lehet összekötni az emberi agyat és a számítógépet. Az üzletember létrehozta a Neuralink nevű társaságot, amely egy koponyán belüli chipet vagy hasonló elektronikus eszközt akar megalkotni, hogy javítsa a memóriát vagy akár felgyorsítsa a másokkal történő kommunikációt. Nemrég kiderült, hogy kezdődhetnek a kifejlesztett interfész klinikai tesztjei.

A Fortune amerikai magazin most a Nerualink számos korábbi és jelenlegi dolgozóját idézte, akik a cégnél uralkodó légkörbe nyújtottak bepillantást. Szerintük a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a vállalkozásnál Elon Musk az elnyomás és a hibáztatás kultúráját teremtette meg. A menedzser többek között nem realisztikus időtervek betartását követelte meg. Elon Musk és a többi vezető elégedetlen volt a fejlődés sebességével annak ellenére, hogy a beosztottak hihetetlen tempóban dolgoztak.

Több alkalmazott is azt taglalta, hogy volt egy nagyon szigorú előírás a vállalatnál, amely megtiltotta nekik, hogy a beszállítókat vagy az eladókat tegyék felelőssé bármilyen esetleges csúszásért. Ráadásul folyamatosan a félelem légköre uralta a Neuralinket.

Egy másik volt munkatárs azt mondta, hogy Musk birodalmában mindenkit a félelem mozgat. A hibáztatás kultúrája hozzájárult ahhoz, hogy folyamatos volt a lemorzsolódás. A nyolc tudósból, akik jelen voltak a társaság létrehozásakor, most már csak kettő van a cégnél. Tim Hanson, a kutatók egyike 2018-ig dolgozott a vállalkozásnál és ő úgy vélte, hogy a hibáztatás és a félelem légköre rányomta a negatív hatását az eredményekre is. Az alapkutatások csak nagyon lassan haladnak előre és ez mindenekelőtt a nagy fluktuációra vezethető vissza.